Nemzetiségi oktatás

Nyelvoktatás

Intézményünkben számunkra nagyon fontos az idegen nyelvek, különösen a német nyelv tanítása, mert a nyelvtudás más kultúrák megértését, nyitottságot, előnyt is ad. Egy nyelvet tudni, barátokat, műveltséget és jobb munkalehetőséget jelent.

Nálunk már első osztálytól heti 5 órában tanulják a gyerekek a német nyelvet és 1 órában a német népismeretet. Ezeken az órákon kívül még más órák keretében is hallják, illetve alkalmazzák a tanult idegen nyelvet: technika, rajz és testnevelés tantárgyaknál. Az első évfolyamon csak hallás után, játékosan, dalok, mondókák segítségével sajátítják el az idegen szavakat, kifejezéseket. Alsó tagozatban még nem a grammatikára helyezzük a hangsúlyt. Célunk, hogy bátran, gátlások nélkül merjenek megszólalni, tudják alkalmazni a tanult ismereteket. Ezáltal sikerélményhez juttatjuk a gyerekeket, ami motiválja őket a későbbiekben is tovább a nyelvtanulásra.

Az idegen nyelvek oktatása által olyan alapvető készségeket fejlesztünk, melyek más területeken is hasznosíthatóak.

Felső tagozatban a korábban betanult mondatelemeket használjuk fel. Előtérbe kerül a nyelv grammatikai elsajátítása, a hallás és az olvasás utáni szövegértés és az írásbeli készségek fejlesztése. Órákon az idegen nyelv tanulásához szükséges kedvező légkör kialakítására törekszünk. A tanórák játékos jellege felső évfolyamokon sem szűnik meg. Életszerű szituációkat tanulnak, illetve játszanak el a gyerekek, melyekre majd akér turistaként is szükségük lehet a természetes nyelvi környezetben.

Diákjaink a német mellett 5. osztálytól még egy idegen nyelvet – angolt – tanulnak.

Hagyományápolás az iskolában

A német nemzetiségi nyelv oktatása bővített nyelvoktató formában zajlik iskolánkban minden osztályban minden tanuló számára. Pedagógiai programunkban különösen fontos szerepet kap a német (sváb) kultúra, hagyomány és szokások oktatása és ápolása.

A nemzetiségi hagyományápolás elsősorban a német és a népismeret órákon valósul meg. Német órákon felső tagozatban a magyarországi német írókkal, költőkkel, illetve műveikkel ismerkedünk meg. Országismereti részeket, dalokat is beépítünk a tanítás folyamatába.

A népismeret órákon pedig teljes mértékben a nemzetiségi kultúra átadása zajlik. A magyarországi németség ünnepeit, hagyományait, történelmét, tevékenységeit, lakóhelyüket, házaikat, ruházatukat, ételeiket, gyógymódjaikat, szerszámaikat, játékaikat, dalaikat, zenéjüket és táncukat öleli fel többek között a tananyag. Fontos célunk az ismeretek közvetítésén kívül a tanulók identitástudatának fejlesztése. Kétkezi tevékenységekkel (különböző alapanyagokból játékok, népviselet, álarcok stb.), gyűjtőmunka végzésével (pl.: régi receptek), helyszínek felkeresésével (temető, templom, kálvária, tájház) próbáljuk az órákat változatossá tenni.

A nemzetiségi hagyományápolás a német nyelv és német népismeret órákon kívül rendszeresen előkerül rajz és technika órákon is.

A tanórán kívüli megvalósulása egyrészt a betlehemezés, melyben karácsonykor mindig két-három csoport vesz részt, másrészt a Márton-napi felvonulás és műsor novemberben.

Kétévente pedig nemzetiségi nap megszervezése fűződik szorosan e tevékenységhez.

Iskolánkban hagyományőrző szakkör is működik, mely kézműves foglalkozások, barkácsolás keretein belül oldja meg a régi tevékenységek, technikák elsajátítását.

Tanulóink egy része falunk német nemzetiségi tánccsoportjának, a Saarer Tanzgruppe nagy közösségének a tagja, tehát iskolán kívül is részt vesznek a szári hagyományok ápolásában, továbbadásában. Néhányan zenélni tanulnak olyan hangszeren és olyan célzattal, hogy majdan nemzetiségi zenekar tagjai lehessenek.

Végül, de nem utolsó sorban megemlíteném a személyes példamutatást, példaadást is a hagyományőrzés folyamatában, amikor a pedagógus maga is tagja a falu nemzetiségi énekkarának vagy tánccsoportjának, hiszen iskolánkban erre is van példa.