Határtalanul:
Villámlátogatás Észak – Erdélyben
Iskolánk hetedikes tanulói az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából meghirdetett pályázaton 1.517.934 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesültek, így a HATÁRTALANUL! program keretében szeptember elején (szeptember 4-6. között) 3 napot Erdélyben tölthettünk.
A kirándulást megelőző napot a ráhangolódással töltöttük, megtartottuk az előkészítő órákat. Poroszlay Sándor Erdély történelméről mesélt a gyerekeknek, Poroszlay-Daróczi Mária Petőfi Sándor és Szendrey Júlia megismerkedésének, szerelmének történetét elevenítette fel. Sokáig beszélgettünk a határon túl élő magyarokról, megismerkedtünk a kirándulás részletes programjával.
2019. szeptember 4-én hajnalban indultunk útnak 18 hetedikes és két hatodikos tanulóval. Kísérőnek Klébertné Lőrincz Líviát, Lívia nénit, a gyerekek alsós osztályfőnökét kértük fel, aki örömmel mondott igent. Több órás buszozás után 13 óra körül érkeztünk meg Nagykárolyba, ahol az idegenvezetőnk, István, már várt bennünket. Itt először a Károlyi kastélyba látogattunk el, majd a kastély körül elterülő angolparkban felfedeztünk egy hatalmas, 208 éves platánt is. Következő úticélunk Szatmárnémeti volt. Sétánk során ellátogattunk a Vécsey palotába, ahol 1711. április 30-án a Rákóczi-szabadságharc lezárásaként megkötötték a szatmári békét. Ezt követően megcsodáltuk Szatmárnémeti legrégebbi református templomát, a Láncos templomot, melynek kertjében Kölcsey Ferenc mellszobra található. Nagybányán útba ejtettük az Erzsébet-házat, a Szent István tornyot és az egykori István Király Szállót. Utunk végén felkerestük az Arany Sas fogadót is, ahol Petőfi Sándor és Szendrey Júlia az 1847 szeptemberében a nászéjszakát töltötte. Folytattuk utunkat Koltóra, ahol a szállás elfoglalása után megvacsoráztunk, az estét játékkal és zenehallgatással töltöttük.
Második napunkat helyben, Koltón kezdtük. Ellátogattunk a Teleki kastélyba, ahol Petőfi Teleki Sándor gróf meghívásának eleget téve többször is megfordult. A kastély körül lovagolni tanult a gróftól, megtanult kocsit hajtani Teleki gróf kocsisától, itt tartózkodása során halhatatlan költeményekben örökítette meg a koltói tájat. Utolsó látogatása 1847 szeptember 9-től október 20-ig tartott, itt töltötte ugyanis Petőfi Sándor és Szendrey Júlia a mézesheteit. Ez az időszak Petőfi életének talán legboldogabb hat hete volt, és a magyar irodalom szempontjából is jelentős, mivel ebben az időszakban 33 verset írt. A kastély kertjében található egy kőasztal, ami korábban egy somfa alatt állt. Itt született a Beszél a fákkal a bús őszi szél és a Szeptember végén c. költemény is, melyet Boda Helga előadásában meg is hallgattunk a kőasztalnál állva, közben tekintetünkkel a versben megénekelt „bérci tetőt” kerestük.
Ezt követően újra Nagybánya felé vettük az irányt, ahol ellátogattunk a Szépművészeti Múzeumba. A nagybányai festők alkotásai közül mindenki kiválasztott egyet, ami szívének a legkedvesebb volt, majd a program Ballai Ilka és Nádorfalvi Boglárka zongorakoncertjével zárult. Már délután volt, amikor átvágtunk a Gutin-hegységen, és a történelmi Máramarosba érkezve megcsodálhattuk a különleges faragott kapukat. Barcánfalván felkerestük a kolostort, majd Szaploncán a híres Vidám temetőbe látogattunk el. Itt közel nyolcszáz, jellegzetes szaploncai kékben pompázó fejfa vidám rigmusokkal, a naiv költészet nyelvén búcsúztatja az elhunytat, egyedülálló formáját mutatva a temetkezési kultúrának.
A szállásunkon megvacsoráztunk, mindenki időben lefeküdt, mert tudtuk, hogy másnap korán kell kelni. Kovács Petra ugyanis 13 éves lett, ezért reggel az ágyát körbeállva kedves meglepetésdallal ébresztettük. Úgy terveztük, reggeli után látogatást teszünk egy helyi iskolában, azonban ez sajnos elmaradt, mivel az itteni diákoknak csak szeptember 9-én kezdődött az iskola.
Gyorsan buszra szálltunk, és a délelőtt egy részét Nagybányán az Ásványtani Múzeumban töltöttük. A kiállítás egyedülálló volt, olyan gyönyörű ásványokat láthattunk, amiért lehetetlen nem lelkesedni. Máramarosi kirándulásunk utolsó állomása a Gutin hegy csúcsa volt, ahova felvonóval jutottunk fel. A hegytetőn kis tó, faházak, étterem várt bennünket, csodálatos látványban volt részünk. Az itt töltött három óra méltó lezárása volt ennek a fantasztikus kirándulásnak.
A kirándulást követően értékelő órákat tartottunk, ahol megbeszéltük a tapasztalatainkat, vetélkedőt szerveztünk a látottakból, majd csoportokban plakátokat készítettünk, melyek jelenleg az iskola faliújságját díszítik.
Köszönöm kollégáimnak, hogy segítséget nyújtottak a kirándulás előkészítésében és a távollétünk alatt helyettesítettek bennünket.
Takács Beáta
___________________________________
HATÁRTALANUL! 2018
Iskolánk, a Szári Romhányi György Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola az idén újra nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt „HAT-18-01 Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek” című pályázatán. Ennek köszönhetően 2018. szeptember 5-7. között a hetedikesek (20 fő) Szlovákiába, a Szepességbe utaztak.
Előkészítő órák
A kirándulást megelőző napon megtartottuk az előkészítő órákat, történelmi, irodalmi, földrajzi, sőt még népismereti szemszögből is. Beszéltünk a határon túli felvidéki magyarok történelméről, irodalmáról, nemzetiségeiről, a Szepesség földrajzi elhelyezkedéséről. Megismerkedtünk a kirándulás részletes programjával és szóba került a helyes viselkedés. Szerdán pedig nekivágtunk a nagy útnak.
A Szepesség gyöngyszemei - Rákóczi
1. nap
Reggel 6:40-kor az iskolánál gyülekeztünk. 7:00-kor indultunk el a hosszú útra. 9:00 körül megálltunk egy kis pihenőre, majd tovább utaztunk. Az első megállónk a Bátkai Alapiskola volt. Ott az igazgatóhelyettes vezetett körbe minket. Volt egy úgy nevezett Négyszögletű Kerekerdő, ahol a Tündérlak, Tündérkert, Feneketlen tó, Barlangvízesés és a mini Balog-völgy volt látható. Az iskola 6 épületből állt. Az ottani gyerekek nagyon kedvesek és befogadóak voltak. Rövid idő alatt barátokat szereztünk. Összesen 524 tanuló jár az intézménybe és 40 pedagógus fáradozik azért, hogy okosabbak legyenek. Mottójukat Ákos dalából vették, mely 3 nyelven olvasható a bejáratnál.
A következő megállónk Igló, egy kisváros volt. Busszal jártuk körbe. Templomokat és régi épületeket láttunk. Aztán Márkusfalva következett, ahol a Máriássy kastélyt nézhettük meg. Utána a Szepesi várhoz mentünk. A látvány csodálatos volt. Az idegenvezetőnk érdekes történeteket mesélt és különböző helyiségeket mutatott meg nekünk (konyha, fürdőszoba, lányok szobája, kínzóterem, fegyverszoba). Sok érdekességet tudtunk meg a nők és a férfiak életkörülményeiről. Az első nap végén a szállásunkra, Tátralomnicra érkeztünk, ahol finom vacsorával vártak bennünket. Utána lefekvésig beszélgettünk és játszottunk.
2. nap
Reggel felkeltünk és megreggeliztünk. Utunk utána a Dobsinai jégbarlanghoz vezetett. Nagyon szép volt, viszont hideg. Aztán a Bélai cseppkőbarlangot néztük meg. Rengeteg mészkőképződményt láttunk. Mindkét barlanghoz hosszú szerpentines úton jutottunk oda, de megérte. Ezután Késmárkra mentünk, ahol a Thököly várat tekintettük meg, majd Lőcse és Csütörtökhely következett. Szép házakat és templomokat láttunk, többek között a Szent László plébániatemplomot. Este megint finom vacsorát kaptunk a szállásunkon, ahonnan a háttérben a Tátra magas csúcsait is megcsodálhattuk.
3. nap
Reggeli után első programunk Szepesszombaton volt, ahol sok érdekességet nézhettünk meg. Köztük volt a város gótikus temploma, a szent György templom és az 1848-as emlékmű. A házak többsége a 15. században épült reneszánsz stílusban. Következő úti célunk Eperjes városa volt, ahol vetélkedőben vehettünk részt. Négy csapatra osztottak bennünket és 5 nevezetességet kellett megtalálnunk és úgy lefényképezni, hogy minden csapattag rajta legyen a fotón. A látnivalók: Rákóczi-vendégház, Neptun-kút, Rákóczi 3 háza, régi evangélikus gimnázium és egy emlékszobor. Időre ment a játék, összesen 45 percünk volt rá. Szerencsére mindenkinek sikerült a feladatot megoldania.
Utazásunk végén felkerestük Kassát, Felső-Magyarország gyöngyszemét. Először a város nevezetességeit néztük meg: Rákóczi-ház, Miklós börtön, Szent Erzsébet dóm. Utána egy rövid szabad programot kaptunk. Délután 4 óra körül indultunk haza Magyarországra.
Értékelő óra
A következő hétfőn értékelő órákat tartottunk. Megbeszéltük a látottakat, a legjobb élményeket, tapasztalatokat. Kérdőívet töltöttünk ki, csoportokban beszámolókat és plakátokat készítettünk a kirándulás egy-egy napjáról. Az iskolai folyosón kiállítottuk, hogy iskolatársaink is láthassák.
Köszönjük a felejthetetlen kirándulást Horváth Csabáné Marika néninek és Kihári Éva néninek! Nagyon jól éreztük magunkat!
7. osztály
Utazásunkat a Talabor 2007 utazásszervező- és Közvetítő Kft. szervezte.
Köszönöm Vona Lilla, Fekete Imréné, Bohácsné Képíró Ilona, Poroszlay Sándor kollégáimnak és Földi Szilvia titkárnőnek, hogy segítettek a kirándulás előkészítésében, Farkasné Kihári Évának pedig a lebonyolításban való segítségét.
Horváth Csabáné
___________________________________
HATÁRTALANUL! 2017
Iskolánk, a Szári Romhányi György Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola, nyert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kiírt „HAT-17-01 Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek” című pályázatán, így 2017. szeptember 5.-7. között iskolánk hetedikesei Felvidéken, Szlovákiában kirándultak.
A pályázatban vállaltuk, hogy csatlakozunk az Arany János Emlékévhez, és ennek keretében a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban részt is vettünk 2017. szeptember 1-jén, az „Arany János, a játékos” című foglalkozáson.
Előkészítő óra
Majd következő héten hétfőn megtartottuk az előkészítő órákat, melyeken Magyarország határain túl élő magyarságról volt szó, érintve a történelmi okokat, a meglátogatandó ország, így Szlovákia történelmét, földrajzát, nemzetiségeit, az ott élő magyarok helyzetét is megvilágítva. Természetesen részleteztük a tanulmányi kirándulás programját, és szó volt a helyes viselkedésről is. Majd kedd következett, és irány Felvidék!
"Kirándulás a Vág völgyében
1. nap
Egy szép keddi napon, 2017. szeptember 5-én, elindultunk Szlovákiba. Iskolánkból két tanárunk kísért bennünket, Ica néni és Szabolcs bácsi.
Első állomásunk Bősre vezetett, ahol megnéztük az ottani vízlépcsőt. Szerencsénk volt, mert épp egy hajó kelt át a dunai gáton.
Ezt követően átutaztunk Deákiba. Itt meglátogattuk a Bencések templomát. Ica néni és Szabolcs bácsi felolvasta a Halotti beszédet. A templom melletti temetőben a sírokon magyar nevek is szerepeltek. A 2. világháborúban elesett magyarok emlékművét tekintettük meg. Majd a következő megálló Galánta volt, Kodály Zoltán gyermekkorának helyszíne. Műveiben nagy hangsúlyt fektetett Galántára. Itt belehallgattunk a Galántai táncok című művébe is. Utána az Eszterházy kastélyt tekintettük meg.
Az utunk Nagyszombatra vezetett, ami „Szlovákia Rómája” nevet is megkapta. A belvárosi sétánk során több nevezetességet tekintettünk meg: várfalakat, Keresztelő Szent János templomot, Szent Miklós püspöki székesegyházat, a színházat, városházát, majd a Tűztornyot. A Tűztoronyba felmászva beazonosítottuk Nagyszombat nevezetességeit.
Az esti órában izgalmas vetélkedőkön vettünk részt.
2. nap
Reggel 7 órakor felkeltünk és elindultunk reggelizni. A reggeli mindenkinek ízlett. Visszamentünk készítettünk pluszba még szendvicseket, aztán elindultunk Csejtére. Csejtén a Kárpátok titokzatos várkastélyának romjait tekinthettük meg, ahol Báthory Erzsébet is élt.
Ezután visszamentünk a buszhoz, és elindultunk Trencsénbe, Csák Máté várához. Ehhez a várhoz is felmásztunk, onnan szép kilátás nyílt a városra, és Vág folyó völgyére. Megnéztük kívülről a Piarista templomot, a Városi tornyot és a zsinagógát.
Amikor végeztünk felszálltunk a buszra, és továbbindultunk Trencséntornyosra az emlékműhöz, ami II. Rákóczi Ferenc elvesztett trencséni csatájának állít emléket. Trencséntornyoson csak kép készítésre tudtunk megállni, mert elkezdett esni az eső.
Miután végeztünk, visszamentünk a szállásra és siettünk vacsorázni. Vacsora után részt vettünk egy vetélkedőn. A vetélkedőn is nagyon jól éreztük magunkat.
3. nap
Reggel 7 órakor keltünk és elmentünk reggelizni. Reggeli után bepakoltunk a buszba és elindultunk Szencre. kb. 30 perc múlva már meg is érkeztünk.
A Szenczi Molnár Albert Alapiskolába mentünk először, ami magyar iskola, ott az igazgató fogadott bennünket és magyarul bemutatkozott és elmesélte az iskola történetét. A felnőtteket meghívta egy kávéra, és minket körbevezettek a másik osztállyal együtt az épületben. Utána a városban megnéztük a főteret, majd bementünk a templomba. Vissza érve az iskolába készítettünk egy közös képet, majd elbúcsúztunk. Jó véleményünk volt az iskoláról és a gyerekekről is, a gyerekek úgy beszéltek magyarul, mint mi.
A szenci iskola látogatása után elindultunk Dévénybe. Kb. 45 perc múlva megérkeztünk a településre. Felmentünk a várhoz és megnéztünk egy kutat, ami 55 méter mély volt. Beakartunk dobni egy követ, de odajött az ott dolgozó néni és vizet öntött bele, hogy megtapasztalhassuk, hogy milyen hosszú ideig tart, amíg leér a víz. A dévényi vár legmagasabb pontjából ráláttunk a Duna és a Morva összefolyására. Gyönyörű kilátás tárult a szemünk elé. Nagyon jó volt és szép képeket lehetett csinálni.
Dévény után megérkeztünk utolsó állámásunkra Pozsonyba. Ott megnéztük a pozsonyi várat. Ismét csodálatos panoráma tárult elénk. Utána elsétáltunk a koronázó templomba, a Szent Márton-dómba. A templom tetején látható a szent korona egy párnán. Később átmentünk a Szent Mihály kapu alatt, amelynek a tetején Szent Mihály harcol egy sárkánnyal. Utána megnéztük a Napóleon szobrot, és első egyetemet, melyet Mátyás király alapított, a legvégén pedig a Szlovák Nemzeti Színházat.
Nagyon jól éreztük magunkat a három nap alatt."
A szári 7. osztály
Értékelő óra
Hazaérkezést követően az értékelő órákon megbeszéltük a láttotakat, hallottakat, a kirándulás tapasztalatait. Kérdőívet is kitöltöttünk az utazással kapcsolatban, amelyből szintén látszott, hogy nagyon jól éreztük magunkat a három nap alatt. Képeket válogattunk, fogalmazásokat írtunk, tablót készítettünk, mely az iskolában megtekinthető. Végül tanáraink összefoglalták a kirándulás eredményeit, összehasonlítva a kirándulás céljait a kiránduláson tapasztaltakkal.
Az utazásunkat a Talabor 2007 Utazásszervező- és Közvetítő Kft. szervezte.
Szeretném megköszönni Poroszlay Sándor Igazgató Úrnak, és Horváth Csabáné Igazgatóhelyettesnek, hogy támogatta pályázásunkat, Földi Szilvia Iskolatitkárunknak, aki sokat segített az adminisztrációban, Poroszlay-Daróczi Mária és Fenyvesi Szabolcs kollégáimnak, akik munkájukkal segítették a kirándulás előkészítését és lebonyolítását, többi kollégáimnak pedig a helyettesítést.
Bohácsné Képíró Ilona
osztályfőnök
Akadályverseny
2017. szeptember 25-én került megrendezésre az idei akadályverseny. Az időjárás is kedvezett, végre nem esett, így a szabadban, a Kálvária mögötti dombokon teljesíthettük az érdekes feladatokat, amik idén a „Határtalan” témakörhöz kapcsolódtak. Mind a nyolc csapat izgatottan készült rá. Kreatív zászlók és csatakiáltások is születtek. Sok csapatgyűlés előzte meg a nagy napot. Dél körül értünk vissza az eredményhirdetésre az iskolába. Két első helyett lett: a Magyar Zsoldosok és a Minyonok.
Ormándi Fruzsina 8.o.
A megmérettetésre vegyes csapatok (2. osztálytól 8.-ig) alakultak. Öröm volt látni, hogy a nagyobb diákok felelősségteljesen vigyáztak és segítettek a kisebbeknek.
A versenyen volt rejtvény (Határtalan volt a megfejtés), puzzle (Pozsonyi és a Trencsényi vár), településneveket idéztünk, főztünk és daloltunk is, tájékozódtunk a térképen, híres emberek szülőhelyét is megkeresve. A dombtetőn lévő „vár”-ba pedig a szükséges élelmiszereket kellett behordani. Az iskolába visszatérve a szülők fogadták a csapatokat egy meglepetés-feladattal, melyben egy „édesség” hozzávalóit kellett felsorolni, természetesen kóstolás után.
Köszönjük a Szülői Munkaközösségnek a támogatást, és vendéglátást.
Még egy kicsit a Határtalanul kirándulásunkhoz kapcsolódva: Igazgatónk a szenci iskola (Szlovákia) igazgatónőjének írt néhány köszönő sort, hogy fogadtak bennünket (Egyébként a szenci iskola honlapján is szerepelt a látogatásunk.) Erre többek között a következő választ kapta: „...nagyon köszönöm kedves szavait, valamint a rengeteg ajándékot. Örülünk, hogy vendégül láthattuk iskolájukat, amit a jövőben is szívesen megteszünk....”
Ezúton szeretném megköszönni a Stork Élelmiszer Manufaktúra Kft.-nek a szörpöket, a Szári Baráti Körnek a szári tárgyakat, illetve a Szülőknek a további szári illetve magyar „ízeket”, amit ajándékba tudtunk vinni a szenci iskolásoknak.
Bohácsné Képíró Ilona